A gyerekek sokszor kérik, hogy meséljünk valami esti mesét lefekvéskor. Eleinte amíg kicsik voltak mindig ők választottak egy mesekönyvet, vagy egy mesét amit aztán felolvastunk.

persze minden korszaknak voltak kedvenc mes��i, volt olyan, hogy vagy 10 alkalommal egymás után ugyan azt a mesét kellett felolvasni. Hiába volt millió könyv, nekik csak az az egy mese kellett. Egy idő után elég unalmas volt, de hiába győzködtem őket. Aztán saját magamnak mondtam azt, hogy nekem nem mindegy, mit olvasok fel, a lényeg hogy a gyerekek aludjanak.

A mesék világa

Emlékszem r��, egyszer egy nagyon tanulságos cikket olvastam az interneten. (nem mellesleg itt is szoktam sok érdekes dolgot találni.) Na a lényege az volt amit írtak, hogy amikor olvasunk egy mesét, és oda van írva mondjuk hogy a gonosz hét fejű sárkány tüzet okádott, vagy mondjuk a boszorkány fekete leple, akkor mi szülők sokszor igyekszünk megóvni a gyermekeinket a rémes dolgoktól, és átmásítjuk a történetet. Holott ha belegondolunk, akkor azért is tesszük mi ezt, mert vagy gondolunk valamire, de a gyermekünk nem arra gondol mint amire mi, vagy egyszerűen egy képet látunk, amit  a gyermek mondjuk nem. Ahogy olvastam a cikket tovább, és belegondoltam rájöttem, hogy igaza van. Hiszen ha azt mondom, hogy gonosz boszorka, akkor én egy vasorrú  rusnya valakire gondolok, míg a lányom lehet hogy éppen egy rózsaszín ruhás nem túl szép kislányra, vagy éppen egy teljesen átlagos emberre, akit annak testesít meg. Ebből kifolyólag arra akart rávezetni a cikk írója, nem utolsó sorban egy felméréssel alá is támasztotta, hogy nem kell nekünk megmásítani a történeteket, had képzeljék el olyannak a gyerekek, amilyennek ők akarják.

A képzelet ereje

Ezért is jók a hangos mesék, nem pedig a tévében vetített mese, mert akkor a gyerek képzelet világa nő, és ő ábrándozik a mese hallgatása közben. Erre minden kisgyereknek szüksége lenne. Tudom én, hogy sok esetben sokkal egyszerűbb ha benyomom a mesét a tévében, és akkor békén hagy a gyerek, de ez nem jó. Néha én is elkövetem ezt a hibát, de hát amikor az ember hazajön a munkából, és ott van ezernyi tenni való akkor mi mást lehet tenni? Nem mindig van időm olvasni, főleg nem vacsora készítés közben.

Amikor már nagyobbak a gyerekek, és tudnak maguk olvasni, az egy igen hasznos elfoglaltság lehet. A baj ott indul, hogy a gyerekeke nagy többsége nem nagyon szeret olvasni, mert nincsenek a könyvek megszerettetve velük. Hogy hogyan lehet? Nem tudom, talán a sok olvasással. Persze az internet is bővelkedik tanácsokban, vagy érdekes kutatásokban. Nézd meg ezt az oldalt, jó dolgokat szoktam itt olvasni. Szóval a lényeg, hogy mi magunk szerettethetjük meg gyermekünkkel a könyveket. Hogy hogyan? Ha már nagyobb lehetőségünk van vele könyvtárba menni, és onnan könyveket kihozni.

Az esti mese apa módra

Amióta a csemetéink egyre nagyobbak sokszor nem jutnak dűlőre a meséket illetően. AZ egyik nem akar hercegnős mesét, míg a másik mást nem akar. Ebből kifolyólag apa kitalálta már pár alkalommal, hogy majd ő mond egy kitalált mesét. Eleinte a gyerekek kétkedve hallgatták, és nem is értették, de aztán egyre nagyobb kacagások lettek. Hogy ez hogyan történik? A gyerkőcök mondanak egy címet, vagy egy esetet, és arról kell apának mesélnie.  Szegényt van hogy próbára teszik, és vicces címeket mondanak neki. ( Manapság egyre több alkalommal akarják a bolondját járatni vele azt veszem észre) Hogy miért? A minap ez volt a mesecím: napelemes rendszer családi házra. Te tudnál err��l mesét mondani? De apa nagyon profi, mert mindent megold, és mindig valami mókás vége lesz a mesének…